Fažana történelme - Történelmi és kulturális információk Fažanaról
Fazana neve az antik "Phasiana" nevéből származik, amely összefüggésben van a fácán szóval (horvátul: fazan) és Vasianummal, valamint kapcsolatban áll az antik amfórakészítés tudományával - az amfóra egyébként arra szolgált, hogy abban szállítsák a híres és nagy tiszteletnek örvendő bort és az olivaolajat az isztriai parton át a Római Birodalomba. A fazanai szakrális élet egészen 1150-ig nyúlik vissza, amikor is először tettek említést egy plébániáról. Fazana védőszentjei Szent Cosmas és Szent Damján. A velencei uralom századai során, egészen 1797-ig, Fazana egyszerre volt falu és város, falusi és városi központ, s a velencei építészet jellegzetességeit őrzi a régi városrész központja; keskeny utcák, kőből épített házak és tipikus teraszok láthatóak ott.

Amikor a Brijuni-szigetek egészségközponttá és híres pihenőhellyé kezdett átalakulni az elit számára, Fazana a turisták részére különféle hotelekben biztosított szálláslehetőséget, valamint rengeteg vendéglátóhelyet létesített. Emellett pedig tejkaramella- és likőrgyár, halfeldolgozó üzem, hajógyár, pékség, szervíz és benzinkút, valamint az adriai kikötőkkel hajóösszeköttetés is volt. A II. világháború után Brijuni lett Tito hivatalos tartózkodási helye, ez pedig kihatott a környező területeken élő emberek életére. Rengeteg olyan államfő, politikai vezér és művész érkezett minden kontinensről, aki elhaladt Fazana partjai mellett a Brijuni-szigetekre tartó útja során.
Az, hogy a Brijuni-szigeteket 1983-ban nemzeti parkká nyilvánították elhozta a fazanai turizmus felvirágzását. Fazana a tenger felől képzeli el jövőjét, a város egy olyan identitást kíván kialakítani, amelyben egy festői halászváros képe jelenik meg, vízparti kávézókkal és éttermekkel, a tetők intimitásával és a kis kikötő élénkségével.